ASMR A mikrofon ecsetelése különböző ecsetekkel
A 34. fejezetben Kasugát arra kérték, hogy olvassa fel az osztály egyik könyvének egyik oldalát. Az általam olvasott fordítás a következõ sorokat adja:
A nap felmászott a szakadék fölé, Urehi pedig a híd alatt kuporogva sétált. A vasúti kerítésen túl, amely végtelenül kiterjedt a hatalmas horizontra ...
Később, ugyanazon az oldalon:
Nem hiszek semmiben. Haragudni a saját hitére. Soha nem tudva, hogyan kell elutasítani a vágyat. Saját vágy vádolása ...
(Lehet, hogy ez nem túl jó fordítás az eredeti japán nyelvre, mivel más minőségi problémák merülnek fel az általam olvasott fordítással kapcsolatban. Nem vagyok biztos abban sem, hogy a két rész összeillik-e.)
Ha nem megfelelően elemzem a szöveget, íme az oldal képe:
Ez egy tényleges könyvből vagy versből származik, és ha igen, mi ez a szöveg? Megpróbáltam keresni a tartalmat az első két buborékban, de a Google nem adott nekem semmi hasznosat.
A felső panelen Kasuga a Hyakusha no Uta "A vándor dala", vers a versben Hy t HAGIWARA Sakutar "Izlandja". Az alsó panelen ugyanazon vers 16–19. Sorait olvassa.
���������������������������
������������������������������������������
���������������������������
���������������������������������[...]
������������������������������������������
������������������������������������������������
������������������������������������
������������������������������������������
Léteznek Hagiwara költészetének angol fordításai (bár nem vagyok biztos benne, hogy lefordították-e ezt a konkrét verset), de egyik sem elérhető online, amennyire meg tudom mondani. Egy vállalkozó szellemű személy, aki hozzáfér a jó holtfa könyvtárhoz, szeretne keresni ennek a versnek egy nyomtatott fordítását (talán ezt). A szkennelésed határozottan összetört (pl. Az "Urehi" nem név, inkább "bánat"), de nem érzem magam elég kompetensnek arra, hogy alternatív fordítást kínáljak.
Nincs megfelelő ismeretem a japán irodalomról, hogy ezt megfelelően kontextusba állítsam, de a versem olvasása (ami téves is lehet) az, hogy alapvetően azok dicséretére szolgál, akik vándorolnak, és akiket nem köt le nosztalgia / helyekhez kötődés hátrahagyták. Donald Keene ír erről a versről és gyűjteményéről egy kicsit Hajnal nyugatra (egyébként kiváló olvasmány a modern japán irodalomról).
Ebben az értelemben Aku no Hana, ennek valószínűleg van valamilyen tematikus relevanciája, ironikus értéke, vagy valami ilyesmi - de valójában még nem olvastam ennyire a mangába, így nem is tudnám.
