Energie der Berge
Időről időre felfigyeltem utalásokra a pszichológiára és a pszichoanalízisre, például az ironikus Sün dilemmájára, valamint az Emberi Instrumentalitás Projektre, amely csak megoldásnak tűnik egy alapvető pszichológiai emberi hibára. Még az utolsó két rész is a főszereplők teljes pszichológiai dekonstrukciója.
Milyen további utalások találhatók, esetleg hallgatólagosak is a sorozatban? Miért kell elsősorban a pszichoanalízisre koncentrálni?
Milyen további utalások találhatók, esetleg hallgatólagosak is a sorozatban?
A Wikipedia sorozatának oldala ezt elég jól lefedi. Megállapítja, hogy hivatkozásai az epizódok címeitől ("Az anya az első más", utalásként az Oidipus-komplexumra) a szereplők szüleikkel szembeni mély pszichés traumáiba terjednek (az egyes karakterek traumáiról lásd a Wikipédia oldalt).
Azt is kimondja, hogy a Human Instrumentality Project végső célja, valamint az Evas és pilótáik közötti kapcsolat erősen hasonlít Freud belső konfliktusokkal és az interperszonális kommunikációval kapcsolatos elméleteire.
A 4. epizód alcíme (a sündisznó dilemmája, amire hivatkoztál) Arthur Schopenhauer filozófus által leírt koncepció, és Misato abban az epizódban említi, hogy leírja Shinjivel való kapcsolatát.
A Wikipedia kitér arra, hogy a freudi pszichoanalízisre való hivatkozások mellett vannak kisebb utalások a Gestalt-terápia mögött meghúzódó elméletekre is.
A 15. részben van utalás Gestalt változáselméletére (...). A 19. rész az „Introjekció” címet viseli, egy pszichoanalitikus kifejezés, amelyet sok Gestalt-terapeuta használ, hogy jelezze a tapasztalatok mentális feldolgozásához használt neurotikus mechanizmust.
Miért kell elsősorban a pszichoanalízisre koncentrálni?
A sorozatról azt mondták, hogy mélyen személyes kifejezése Hideaki Anno (a szerző) személyes küzdelmeinek, mivel négyéves depressziós időszakot követett, amely a sorozat sok pszichológiai elemének fő forrása lehetett. , valamint annak karakterei.
A Wikipedia szerint a szerző a műsor készítése során csalódott a japán otaku életmód miatt. Emiatt (többek között), annak ellenére, hogy a gyermekek időrészében sugározták, a sorozat cselekménye előrehaladtával egyre sötétebb és pszichésebb lesz.
Anno úgy érezte, hogy az embereket a lehető legkisebb korban kell kitenni az élet valóságának, és a sorozat végére a hagyományos narratív logika minden kísérletét elvetették, az utolsó két epizód pedig a főszereplő elméjében zajlott.
A szerző Neon Genesis Evangelion Wiki oldalán található ez az idézet is:
Megpróbáltam mindent belevenni a Neon Genesis Evangelion-ba, egy megtört emberbe, aki négy évig nem tudott semmit sem csinálni. Négy évre elszökött férfi, aki egyszerűen nem volt meghalt. Aztán egy gondolat. "Nem menekülhetsz" - jött hozzám, és újraindítottam ezt a produkciót. Ez egy olyan produkció, ahol egyetlen gondolatom az volt, hogy filmbe égessem érzéseimet.
