Bleach Manga 586. fejezet - Juha Bach vs. A lélekkirály
A tankoubon változat manga címlapjain viccesnek találom, hogy a címlap mindig / gyakran nem kapcsolódik a könyv tartalmához. Általában van egy nagyfajta esemény, amelyet a borítóra rajzolnak, de a könyvben semmi nem árulja el az olvasónak, sőt leírja sem.
Néhány sorozatban, például a One Piece, a Maruto, a Magi, a Toriko stb., A manga borítója jelen lenne az aktuális fejezetben, vagy legalábbis az aktuális ív vagy cselekménysor eseményeiről szólna. De más sorozatokban, mint a Hayate, a Zettai Karen Children, a Kurosagi, az irrelevancia mintázata következetes, a borítók nagy része olyan eseményeket mutat be, amelyek soha nem sorozatban történnek.
Van valamilyen marketing oka ennek a trendnek?
4- Bár úgy érzem, hogy emlékszem néhány anime és / vagy manga mangaka karakterére, akik arról beszéltek, hogy tankobon borítókat kell rajzolniuk, körülnéztem, és nem találtam semmi véglegeset angolul, és nem ismerek japánt. A fenti sorból arra következtetnék, hogy a tankobon borítók a mangakáig (bár valószínűleg a szerkesztőnek, marketingnek stb. El kell fogadnia), de ez csak az én személyes spekulációm.
- @Gorzius egy darab jó példa erre a témára. Van egy darab fizikai kiadásom, és amit el tudnék mondani, egy darab fedőlap mindig / gyakran nem kapcsolódik a könyv tartalmához (na csak néhány) a múltban. De most a borító mindig kapcsolódik az aktuális fejezethez. Miért változtattak ezen?
- @Gagantous Megjegyzésemre azt gondoltam, hogy a tankobonok borítójának megtervezése valószínűleg a mangakákig tart (némi szerkesztői részvétel mellett). Tehát a One Piece esetében a változás valószínűleg Eiichiro Oda döntése volt, és a szerkesztő vagy a kiadó cég részéről valamilyen nyomás járhatott a döntés felé.
- Gyakran látom ezt az anime megnyitásokban is.
+100
Van valamilyen marketing oka ennek a trendnek?
Ez a válasz az általános könyvkiadáson alapul, nem a manga könyvön (tankobon), de úgy gondolom, hogy ez a tankobonra is vonatkozik.
A borító fő célja az a termék népszerűsítésére.
A művészetnek elsősorban kereskedelmi funkciója van, azaz a megjelenített termék népszerűsítése érdekében, de esztétikai funkciója is lehet, és művészi kapcsolatban állhat a termékkel, például a termék alkotójával a művészettel. - Wikipédia
(Kiemelés az enyém)
Seth Godin blog cikket írt erről, a fizikai formára összpontosítva,
A borító célja, hogy könyveket adjon el, pontosan leírja a könyv tartalmait, vagy hogy felidézze az olvasót, hogy a könyv maximális hatással legyen?
A harmadik.
Ez a harmadik, mert ha a könyvnek maximális hatása van, akkor szájról szájra jön létre, és a szóbeszéd az, ami eladja a termékét, nem pedig a borító.
Taktikai szempontból a borító eladja a hátlapot, a hátlap a fedelet és addigra már eladta a könyvet. [...]
Másrészt Guido Henkel ezt gondolta blogján, és inkább a digitális formára koncentrált,
Tehát, hadd tegyem fel neked ezt a kérdést ... mi a borító célja?
A könyvborító célja nem az, hogy tökéletesen illusztrálja a történetet a legapróbb részletekig, vagy hogy bemutassa a cselekmény minden aspektusát és aspektusát. [...]
A könyvborító egyetlen célja az hogy segítsen a könyv eladásában. A könyvborító eladási eszköz! Se több, se kevesebb. Azt a célt szolgálja, hogy vonzza a szemgolyókat, majd eléggé felkeltette az embereket, hogy rákattintsanak a borító miniatűrjére, és többet megtudjanak a könyvről, ami remélhetőleg eladást eredményez. Ha az Amazon látogatói nem vesznek észre egy könyvborítót, mert az könnyen figyelmen kívül hagyható és eltűnik a többi borító között, akkor abszolút semmilyen célt nem szolgál, és valójában káros a szerző számára, mert a megszámlálhatatlan potenciális eladások éppen ott vesznek el.
[...]
Mindig szem előtt kell tartani, hogy többnyire próbálkozik könyveket eladni olyan embereknek, akik nem ismerik Önt, és akik nem ismerik a könyvet vagy a történetet - egyáltalán. Remélhetőleg a borító vonzza őket hozzá. Ez a borító remélhetőleg kapcsolatba lép velük és eléggé intrikázza őket, hogy többet megtudjon. [...]
Míg mindkettőnek ellentmondásos volt a véleménye, egyik sem említette, hogy egy könyvborító célja a könyv tartalmának illusztrálása.
Egy darab a címlap mindig / gyakran nem kapcsolódott a könyv tartalmához (na csak néhány) a múltban. De most a borító mindig kapcsolódik az aktuális fejezethez. Miért változtattak ezen?
Még nem kutattam a soros könyvek borítóiról, de van egy sejtésem, hogy a későbbi köteteknél a legfontosabb a jelenlegi olvasók megtartása. Ekkorra a jelenlegi olvasóknak már van ötletük a történetről. Éppen ezért a történetcímlap borítóként történő felhasználásával a szerző nagyobb figyelmet tud felhívni a jelenlegi olvasókra, miközben remélhetőleg továbbra is vonzza az új olvasók kíváncsiságát (korábbi kötetek megvásárlásához).
Ismét Guido Henkel említette ezt a blogján,
Csak akkor tud új olvasókat bevonni. Azok az olvasók, akik elengedhetetlenek az ügyfélkör bővítéséhez, nemcsak ez a könyv, hanem a következőre is.
(Kiemelés az enyém)
Anekdotikusan, hacsak nem hallottam / tudtam már a műről (amelyben a borító egyáltalán nem érdekel, és csak a tankobont veszem meg), csak a borítót (és a címet nézem, ha online böngészek) , és ha elég érdekes, akkor elolvastam a részleteket (online) / szinopszist (hátlap) / ha lehetséges, elolvastam néhány korai fejezetet. Ekkor már nem érdekel, hogy a borítókép kapcsolódik-e a történethez / tartalomhoz, vagy sem, és nem is számítok rá.
1- Végül egy jó válasz, amely kielégít engem :) legyen elég értelme.
