Anonim

INCUBUS: A Berserk Monster kézikönyv

Miután másodszor elolvastam a Berserk mangát, észrevettem egy sajátos jelenetet, amelyet először elolvasva még a legkisebb figyelmet sem szenteltem, ez a jelenet az "Aranykor (3)" fejezetből származik.

A jelenet akkor kezdődik, amikor Guts-nak meg kellett ölnie Gambino-t (ami a jövőben erősen nyomot hagyna benne), és menekülni kezd korábbi bajtársai elől, mert nem igazán tudták, mi történt. Az üldözés lóháton történik, és amikor Guts egy sziklára ér, egy nyíl eltalálja, és így elesik ... és itt van, amikor az egyik kedvenc jelenetem felbukkan ... miután Guts élete pokolba került, Kentaro Miura megmutatja nekünk Guts figyeli a gyönyörű csillagos csillagos ég mennyét, utána Guts folyamatosan küzdött a túlélésért ...

Valahogy eszembe jutott egy jelenet a Vagabond mangából, a "Menny és Föld" fejezetből, amikor Miyamoto Musashi (Shinmen Takezo) harcol Inshun-nal (ami eddig a legrosszabb ellensége volt), és éppen akkor, amikor Inshun támadni akart. Musashi felidéz egy tanácsot, amelyet Takuan már régen adott neki, és elkezdett gondolkodni: "Ezeknek a csillagos égnek a hatalmas területe alatt ... Inshun és én mindketten jelentéktelenek vagyunk ...", ami miatt Inshun fenyegetettnek érezte magát.

Úgy gondolom, hogy ennek a jelenetnek mélyebb jelentése van, és ez nagyjából megegyezik a Vagabond jelenetével, ami szerintem ez: "Amikor rájövünk, mennyire jelentéktelenek vagyunk, amikor kihozhatjuk valódi lehetőségeinket".

Mit gondolsz?

1
  • Most feltett egy kérdést, ahol rámutat a két kedvenc seinenem közötti lehetséges kapcsolatra. +1

Tudomásom szerint a jelenet mögött nincs hivatalos értelmezés a szimbolikáról. Értelmezése jó és lehet, hogy pontosan az, amit a szerző szánt.


Értelmezésem más. Az eget a korlátlan lehetőségek szimbólumának tekintem. Az ég örökké tart, és számtalan csillag létezik, ahogy az emberi növekedési lehetőségek határtalanok, és az életben járható utak számának nincs korlátja.

Azért vettem ezt az értelmezést, mert ugyanabban a jelenetben Guts ugyanazt a kérdést teszi fel egymás után kétszer: "Hová menjek?". Az ismétlés jelzi a kifejezés fontosságát.

Más szavakkal, az ég az emberi életben létező végtelen úticélokat és lehetőségeket képviseli, mint a fényes csillagok a fekete semmivel szemben.